Időpontot a email címre történő üzenet megküldésével tud kérni vagy hívja a 0670-333-2164 -es telefonszámot! Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva! Mit jelent az élettársi kapcsolat? Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Fontos, hogy az élettársi kapcsolathoz nem kell papír, nem kell az élettársi kapcsolatot bejegyeztetni! Meddig áll fent az élettársi kapcsolat? Az élettársi kapcsolat a fentiekben meghatározott feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. Pár szó a z élettársi vagyonjogi szerződé sről Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik.
A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a Polgári törvénykönyv alapján – a házastársak között érvényesülhet. A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Az Élettársak közötti milyen törvényes vagyonjogi rendsze r áll fent? Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.
Amennyiben nem bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó, úgy az élettársak egymás közötti viszonyaira - amennyiben a közös életvitel és a gazdasági közösség megvalósul - a Polgári Törvénykönyv polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai alkalmazandóak. Eszerint az élettársi viszony fennállása alatt szerzett vagyontárgyak közös tulajdonba kerülnek. Ez esetben az élettársi kapcsolat megszűnésekor bíróságtól kell kérni a közös tulajdon megszüntetését, ahol az egyes feleknek bizonyítania kell az élettársi viszony alatti vagyoni hozzájárulásuk arányait, ennek tükrében osztja meg a bíróság a közös vagyont a felek között. Üdvözlettel: PROKATOR-NET Kft. csapata
A terheit a vagyonmegosztást követő tulajdonos viseli; § társasági üzletrészt annak kell megítélni, akinek a neve szerepel a cégnyilvántartásban; § a fennálló közös hitelek törlesztésének megosztásához szükséges a felek közös megállapodása; § közös lakás esetén vagy a tulajdonjog ½ ½ arányú megosztása lehetséges vagy a lakás forgalmi értékének felét az egyik házastárs részére folyósítják, míg a másik házastárs megkapja az ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát. § a különvagyont természetben kell kiadni, ha az lehetséges. A vagyonmegosztás során nemcsak a meglévő vagyontárgyak elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények rendezését is (pl. különvagyonból a közös vagyonra, közös vagyonból a különvagyonra történő ráfordítások és tartozások megtérítése, adósságok törlesztése, beruházások, stb. ). V. Élettársi vagyonközösség/vagyonjogi rendszer szabályai Az élettársak az élettársi kapcsolat fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azaz mindkét élettárs csak saját vagyonát gyarapítja szerzeményeivel.
Ezen szabálytól élettársi vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezhet. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. VI. Vagyonmegosztás a gyakorlatban Érdekes eset, amikor az adott ügyben a házastársak az építkezés után úgy rendelkeztek (egybehangzó akarattal), hogy az addig az egyik fél kizárólagos tulajdonaként bejegyzett ingatlan egyenlő arányú közös tulajdonuk lesz. Ez a szerződés a feleket köti, szabadon határoztak vagyonuk megosztásáról, ilyenkor a törvényben felsorolt megosztási elvek nem irányadók!
A vagyonmegosztás tárgyában érvényesen létrejött szerződéstől utóbb a peres felek sem térhetnek el egyoldalúan. A szerződésben meghatározottakra tekintettel nincs jelentősége annak, hogy melyik fél mennyivel járult hozzá az építkezéshez.
Tisztelt Érdeklődő! Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a kapcsolat alatt szerzett közös vagyon megosztásának szabályai eltérnek attól függően, hogy az élettársi kapcsolat bejegyzett élettársi kapcsolat volt, avagy bejegyzés nélküli. Előbbi esetben ugyanis a közös vagyonra a családjogi szabályokat kell alkamazni, miszerint "a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj". Ilyen esetben a közjegyző akkor szüntetheti meg az élettársi kapcsolatot, ha az élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
I. A házastársi vagyonközösség A házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére egyrészt a házassági vagyonjogi szerződés intézménye ad lehetőséget, ennek hiányában, illetve ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, ún. törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn. § A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. § Az új Ptk. hatályba lépése után (2014. március 15. ) keletkezett igényeket az új jogszabály alapján kell elbírálni. § Az új Ptk. a korábbihoz hasonlóan alaki kötöttségeket ír elő, ugyanis a szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az életközösség fennállása alatt a felek megszüntethetik és módosíthatják is a szerződést. § Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.
§ Ún. közszerzeményi rendszert is kiköthetnek a felek, ebben az esetben önálló vagyonszerzők, nincs közös vagyon! II. A házastársi közös vagyon és a különvagyon A házastársak vagyonmegosztás hiányában együttes vagyonszerzők, vagyis az életközösség fennállása alatt joguk van rendelkezni együttesen vagy a házastárs beleegyezésével a szerzett vagyonnal, joguk van a vagyontárgyat rendeltetésszerűen használni, illetve kötelezettségük a terheit közösen viselni. Mindamellett még ekkor is van a házastársaknak különvagyona! Ide tartozik: § a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; § a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; § a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; § a személyét ért sérelemért kapott juttatás; § a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá § a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.