A(z) Tamási Áron Színház előadása Stáblista: Szereplők Raposa Bogdán (bőrkereskedő) Rettegi Fridolin (színigazgató)
Szabin Nők elrablása – Esztétika – Make Up PRO Kihagyás Szabin Nők elrablása admin 2019-03-27T13:30:35+02:00 Project Description Bevezető (eredeti történet röviden) …a Rómaiak egy utcabálon elrabolták a meghívásukra hozzájuk érkező Szabin Nőket. Feleségül vették őket, és magukhoz édesgették. A Szabin törzsek Róma ellen indultak, hogy visszaszerezzék asszonyaikat. Ekkor Róma kapujában kitódultak az elrabolt Nők és a két sereg közé álltak, kérlelve férjeiket és apáikat, hogy kössenek békét. Szabrína és a mágikus páncél legendája …képzeletem egy Szabin Nőt keltett életre aki hosszú éveken keresztül e kőszobrok rabságában élt. Szabrína volt azoknak a Nőknek a vezetője és egyben Romulus hitvese, akiket a rómaiak elraboltak. Mellkasán még mindig ott van a páncél ami színjátszó hatására bűvöletet árasztott apák és férjek számár, ez volt ami meglágyította szívüket és a békesség útjára léptek… Style and costume – Krisztina Asztalos Hair – István Vámos Assistance – Zsanett Asztalos and Viacheslav Skripnik Photographer – Irina Skripnik
Az új város gyorsan épült. A lakosság száma is napról napra gyarapodott, de nem voltak asszonyai. A városba férfiak telepedtek be, feleség és gyerekek nélkül. Romulus ezért követeket küldött a szomszéd néphez, a szabinokhoz, s felkérte őket, hogy kössenek velük szövetséget, és leányaikat adják feleségül a rómaiakhoz. A szomszédok a követeket lenézték, kérésüket visszautasították: - Ilyen jöttmentekhez nem adjuk leányainkat! szomszédok válaszát a rómaiak nagy felháborodással fogadták, és elhatározták, hogy megtorolják a sértést. Romulus megalapítja Rómát Amikor a város elkészült, Romulus a város felavatására fényes ünnepi játékot rendezett. Erre az összes szomszédot meghívta. Hadd lássák, nem olyan jöttment nép a római, mint ahogy azt a szomszédok vélik. Az ünnep napján hatalmas sokaság tolongott Rómában. Eljöttek a szabinok feleségeikkel, fiaikkal, leányaikkal. A rómaiak körülvezették őket a városban, megmutogatták házaikat, falaikat. Azok meg nem győztek csodálkozni a látottakon.
Lévén, hogy Bányainé épp ebben az időszakban nyaral kisebbik lányukkal, úgy tűnik, minden adott a papucsférj álmának valóra váltásához. Ám a bonyodalmak - bohózathoz méltóan - csak ezután kezdődnek: váratlanul betoppan a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, sőt a közelgő bukás előjeleként a szerző és a színigazgató között koncepcionális ellentétek merülnek fel a darab bemutatásával kapcsolatban... Vígjátéki helyzeteken keresztül a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát mutatja meg a darab. Középpontjában maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a bohózat: megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását (de titkos vágyakozását is) az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A XX. század elején írott műben megjelenő színház és társadalom közti viszony - bár a világ azóta hatalmasat változott - alapvetően mindmáig érvényes.
Romulus azonban pontos haditervet állított össze, amivel lesöpörte a 3 szervezetlen kis falut. Közbe a szabin nők beletörődtek sorsukba, s végül hozzámentek feleségül a rómaiakhoz, így lett boldogság minden háznál, s szép lassan gyerekzsivaj töltötte be Róma utcáit. A szabin szülőknek még mindig fájdalmas volt lányaik elvesztése, hatalmas gyász ült továbbra is szívükben. Forralták a bosszút. A szabin hadsereg vezére is okosan taktikázott, haditerve neki is volt, óriási csatára számíthattunk. Azonban akadt a rómaiaknál egy áruló, a hadsereg kapitányának szép lánya, ki aranyékszerért elárulta a római csapatokat. A szabinok nem cicóztak, az éjszaka folyamán lemészárolták a rómaiakat, ezzel elfoglalva a fellegvárat, majd az árulót halállal büntették (jutalmazták). Ezek után a rómaiak már majdnem elvesztették a várost, mikor Romulus az istenekhez fohászkodott. A kért segítséget megkapta, s már támadott is volna a szabin seregre, mikor a nők eléjük álltak, tűzszünetet kérve. A harcos férfiak eldobták a kardot, pajzsot, s békét kötöttek egymással.
Az ünnepség izgalmas kocsiversennyel kezdődött. Miközben a vendégek a száguldó versenyt nézték, Romulus jelt adott, mire az ifjak előrohantak és elrabolták a szabin lányokat. Hatalmas zűrzavar támadt. A játékok abbamaradtak, a szabinok pedig bosszút esküdve elhagyták a várost, és készülődtek a leszámolásra. A szabin nők elrablása (Poussin, 16. század) Eközben a római ifjak szeretettel magukhoz édesgették a szabin lányokat, feleségül vették őket. Lassan megbékéltek egymással, s a szabin lányok boldogan és megelégedetten éltek új otthonaikban. Így telt el néhány hónap. Közben a szabin törzsek egymással szövetséget kötöttek, és Róma ellen indultak. rómaiak csatarendbe álltak. Már-már összecsapásra került sor, amikor Róma kapuján kitódultak az elrabolt nők, immár római asszonyok, a két sereg közé rohantak, s egyik oldalról apáikat, másik oldalról férjeiket kezdték kérlelni. - Ne szennyezzétek be magatokat egymás vérével! Ha mindenképpen vért akartok ontani, fordítsátok mireánk haragotokat, hiszen miattunk háborúskodtok!
Romulus, Róma uralkodója egyszerű tervet eszel ki, hogy az ország népességében mutatkozó nő hiányt enyhítse. Olimpiai játékokat szerveznek, amelyre az összes szomszédos népet meghívja. Így Rómába elkezdenek özönleni a külhoniak, köztük rengeteg nő is, így hát nem marad más hátra, mint… több»
A szabin nők elrablása, Nicolas Poussin 1637/1639-es festménye, első változat a Louvre-ban, a második változat Metropolitan Museum of Art kiállításán, New York található, névelő nélkül is: Szabin nők elrablása.